Egy természetfeletti találkozás
Körülbelül 1992-ben történt, amikor egy haverokkal töltött este után, a fürdőszobánkban egy futó pillantást vetettem a tükörbe, mely pillanat kicsit elnyúlt, majd egyre hosszabbá és hosszabbá vált. Ahogy ott álltam, elkezdtem tűnődni azon, milyen üres és értelmetlen is valójában az életem! Bulik, haverok, munka, és valami mégis hiányzik. Nem a szerelem, hanem valami élő, boldogságot, békességet adó szeretet.
Valahonnan egy erős érzés tört rám és kavargott bennem azzal kapcsolatban, hogy annyi szép és értékes dolog van ezen a világon, és én valakinek mégis mindennél drágább vagyok! Szinte lejátszódott előttem, hogy milyen csodálatosak a bolygók, galaxisok, hegyek, folyók, drágakövek a föld mélyén, az ég kékje, a fű illata, és Valakinek én, a szürke, hétköznapi ember, mindennél, de mindennél értékesebb vagyok. Ez teljesen összetört engem! Nem tudtam, ki az a Személy, de abban biztos voltam, hogy ha létezik, akkor mindenképp meg akarom ismerni.
Ettől az estétől kezdve egy évekig tartó kutatásba kezdtem. Kerestem azt az érzést, amit akkor, és ott éreztem, valamint azt a Személyt, aki engem ennyire szeret. Évekig tanulmányoztam az ufológiát, a fehér mágiát, a természetgyógyászat különböző ágait, és mindvégig az IGAZSÁGOT kerestem. Nem elégedtem meg féligazságokkal! Egyik este valahogyan elkerültem egy gyülekezetbe, és a következő bibliai üzenetet hallottam:
„Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet….” (János ev. 14:6)
Azonnal tudtam, nem kell tovább keresnem, hazaérkeztem, hiszen megvan az Igazság! Több mint két évnyi kutatásom során, soha senki nem állította magáról, hogy ő az igazság. Az a Személy, akivel aznap este találkoztam, nem volt más, mint a Názáreti Jézus. De hiszen őt kétezer évvel ezelőtt megölték, keresztre feszítették, és meghalt! Csak sokan elfelejtik, hogy a harmadik napon feltámadt, és ma is él! Ő maga mondja, hogy: „magam fogom megkeresni és elhívni az embereket… hogy aki hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Lukács ev. 19:10 és János ev. 3:16). Nekem ez a fent említett találkozás, és az azt követő kutatásaim eredménye változtatta meg az életemet. Istentagadó, sőt istenkáromló emberből hívővé lettem. Azelőtt bárki próbált meggyőzni, hogy Isten létezik, kinevettem. De amikor Ő maga jött el hozzám, az minden emberi győzködéstől erőteljesebb volt! De hogyan volt képes szeretni valakit, aki rendszeresen káromolta Őt?
Isten téged is ugyanígy szeret. Igen téged, aki most ezeket a sorokat olvasod. És ha szeretnéd, hogy a te életdebe is változást hozzon, akkor mielőtt tovább olvasnád a csodáimat, próbáld őszintén, szívből elmondani ezt az egyszerű kis imát:
Istenem! Kérlek bocsájtsd meg nekem, hogy eddig a saját fejem után mentem, és nem törődtem azzal, mi a te akaratod az életemmel! Bocsájtsd meg kérlek a bűneimet, és töröld el azokat Jézus áldozatával, amit minden emberért hozott. Köszönöm, hogy az én bűneimért is kifizetted a büntetést Jézus, és kérlek segíts nekem új életet kezdeni! Veled akarok járni ezentúl Uram. Köszönöm a kegyelmedet. Ámen.
Kiút a sötétség fogságából
Gyermekkoromban gyakran előfordult, hogy a szüleim többet ittak a kelleténél, és az ilyen napokat rendszerint hosszú éjszakák követték. Veszekedések, verekedések voltak kettejük között, és időnként öngyilkossági kísérletek is előfordultak. Nem egyszer történt meg, hogy kisgyermekként az éjszaka közepén, pizsamában kellett menekülnünk otthonról, nehogy komolyabb bajunk essen. Ezek az események mindig megviseltek, és bizony egészséges szülőkép nélkül visszahúzódó lettem már az óvodában is, majd később az iskolában. Az agresszívabb, erősebb társaim látták ezt, és tudták, hogy könnyű préda vagyok, így folyamatossá váltak a cikizések, bántások. Ezek csak rontottak a lelkiállapotomon!
Később depressziós lettem, és tizenéves koromban már az nyújtott örömet számomra, ha a saját véremet láttam folyni. Vagdostam a kezeimet és élveztem a fájdalmat. Legalább magamnak bizonyítani tudtam, hogy erős vagyok, ha másokkal szemben ez nem is ment. Belül fájt a lelkem. Nem tudtam feldolgozni a múlt kínzó sebeit, melyeket újabbak és újabbak követtek. Nem volt számomra kiút, a jövőmet is sötétnek és kilátástalannak hittem. Ilyen állapotban ismertem meg Isten szeretetét. Az, hogy Valaki ilyen nagyon, és feltételek nélkül szeret engem, és fontos vagyok számára, olyan lelkierőt adott, hogy szép lassan elkezdett megváltozni a gondolkodásmódom. Többé már nem önmagam és az érzelmi fájdalmaim körül forogtak a gondolataim, hanem azon járt az agyam, hogyan is tudnék még közelebb kerülni Isten szeretetéhez! Többet akartam belőle, mindig többet. Azóta már nem vagdosom a kezeimet, nem vagyok depressziós, hanem célja, értelme van az életemnek, és hiszek benne, hogy még jobb és boldogabb jövőt tartogat számomra Isten.
Egy megmentett család
A fentiekben említettem családunk szörnyű állapotát, mely az idő haladtával egyre rosszabbra fordult. Az alkohol, a cigaretta, a rengeteg stressz és munka megteremte a gyümölcsét: édesapám egymás után esett halálos, életveszélyes betegségekbe, többször volt élet és halál között. Cukorbeteg lett, mely szintén egyre csak súlyosbodott. De az ivást ennek ellenére sem tudta abbahagyni. Testi és lelki fájdalmait keserűséggel és agresszióval vezette le a család többi tagján. Ennek hatására édesanyám többször került a pszichiátriára idegösszeomlással, s a húgom is az öngyilkosság szélén állt. Én hívő emberként próbáltam hatni édesapámra, és sokat imádkoztam, hogy jobbra forduljon a családunk sorsa. Ő sajnos egyre inkább a sátánizmusban hitt, azt próbálta követni, és a család többi tagját sem engedte gyülekezetbe, nehogy közelebb kerüljenek Istenhez.
Mivel gyűlölte és szégyellte, hogy hívő lettem, volt, hogy elzavart otthonról, de olyan is előfordult, hogy magamtól mentem egyik albérletből a másikba. Évekig tartó kilátástalan harc volt ez. Sajnos azonban édesapámnak esze ágában sem volt változtatni gondolkodásmódján, életmódján. Egy sötét, fájdalmas hajnalon végül öngyilkos lett, felakasztotta magát és meghalt. Én mint nagykorú, felvállaltam a beteg édesanyám, és az iskolás húgom gondviselését, valamint az örökölt több százezer forintos adósságot. Hamarosan elkezdtünk mind a hárman gyülekezetbe járni. Édesanyám és húgom is eldöntötték, hogy ezentúl Isten akarata szerint fognak élni, majd nővérem is a férjével együtt. Sok ima jutott fel a családunkért Istenhez, de megérte! Isten hatalmas dolgokat tett nálunk.
Nemcsak az adóssághalom tűnt el, hanem a régi félelmek, fájdalmak, veszekedések, és a kifolyt vér is már csak egy rossz emlék, egy ködbe vesző lidércnyomás maradt. Mi, és a családjaink, mindannyian Istent szeretjük, és elmondhatjuk, boldogok vagyunk. Pokolból mennyország lett a családunk Istennek köszönhetően. Meghallgatta azt a sok imádságot, amelyek a családunkért szálltak fel a mennybe, és válaszolt rájuk. Ha szükséges, mindezt a te családoddal is meg tudja tenni, csak hinned kell benne rendületlenül!
Újabb csodák az életemben
Egy hölgynek, aki Isten önfeláldozó, lelkes szolgálója volt, teljesen tönkrement az élete. A férje négy gyermekkel elhagyta, megcsalta őt. De mindez még nem volt elég: ő maga is kínozta saját magát, hogy egyre vékonyabb és vékonyabb legyen. Lelkileg teljesen összetört és anorexiával küzdött (súlyos evés-és testképzavar). Akkor ismertem meg őt, amikor épp egy pszichiátriai otthonba került, hogy megmentsék az életét. Szinte minden csontja kilátszott, és még mindig kövérnek látta magát.
Ismertem annyira Istent, hogy biztosan tudjam, Ő soha senkiről nem mond le, és soha senkinek az életére nem jelenti ki, hogy menthetetlen. Tudtam jól, hogy ezen a hölgyön is tud és akar segíteni. Onnan tudtam ezt, mert a Bibliában ez van megírva. Ha pedig ez van megírva, akkor ez a színtiszta igazság, „mert nem ember az Isten, hogy hazudjon.” (Mózes 4. könyve 23:19)!
Évekig imádkoztam az említett hölgy gyógyulásáért, és hittem benne, hogy az az Isten, aki a mi családunkat meg tudta menteni, vele is képes megtenni ugyanezt. Körülbelül öt évig tartott ez a küzdelem a táplálkozási, gondolkodásbeli, és pszichiátriai problémákkal, de végül Isten győzött. Ötféle gyógyszerrel próbálták őt pszichiátriailag szinten tartani. Ha bármelyiket megváltoztatták, emelték, vagy csökkentették a mennyiséget, annak rendszerint durva következményei voltak. Mindig pontosan annyit kellett szednie, amennyi elő volt írva. Ám egy nap a szívében százszázalékos, biztos hittel ezt mondta: -Elég, itt a vége! Elegem van ebből az egész betegségből! Isten most véget vet ennek, érzem!- és elhagyta a gyógyszereit csodálatos módon egy pillanat alatt. Nem szedte őket soha többet. A táplálkozása is beállt egy szintre, ami nem mondható ugyan hétköznapinak, de mindez mégis óriási csoda. Ki tud ilyen csodát tenni? Egyedül Isten. Vajon jól tettem, hogy hittem a gyógyulásában és imádkoztam érte? Nem kellett volna megtennem? El kellett volna menekülnöm ettől a helyzettől? Márk evangéliumának a 9. rész 23-as versében azt olvassuk, hogy:
„Minden lehetséges annak, aki hisz.”
Ha nem hiszünk, akkor nem lehetséges minden, nem lehetségesek a csodák sem. Egyedül Istené a dicsőség, hiszen nemcsak ezt a természetfeletti gyógyulást, hanem az én hitemet is Ő adta. Mindezt pedig azért írtam le, hogy megértsd, hogyan tesz Isten természetfelettit, és hogy a te életedben is hihetetlen változások történjenek.
Egy barátom, természetfeletti helyreállása
Az iménti csodához kapcsolódik egy barátommal kapcsolatos történet is. Ő nemcsak hogy depresszióban és skizofréniában szenvedett, hanem folyton öngyilkossági gondolatok gyötörték. Naphosszat az járt a fejében, hogy miként halhatna meg, és milyen jó lenne eldobni az életét. Néha pedig az, hogy ha már egyszer élnie kell, akkor egy bentlakásos pszichiátriai otthonba szeretne költözni fiatal létére, ahol benyugtatózzák, nem tud majd magáról, és gondját viselik. Hosszú évekig nem volt semmi jövőképe, semmi életcélja.
Látva mindazt a sok csodát, melyeket addigra tett velem és körülöttem Isten, felajánlottam ennek a barátomnak, hogy jöjjön el hozzám időnként! Beszélgessünk és imádkozzunk, hiszen más csodákért sem igazán tettem többet, és Isten mégis megmozdította hatalmas karját. Rá is szánta magát, bár nagyon nehéz volt neki hétről hétre eljönnie hozzánk, hiszen egy depressziós ember sokszor teljesen motiválatlan.
Valahányszor eljött, mindig újra elmondta, mennyire rosszul van, mennyire nincs kedve élni, milyen jó lenne meghalni, vagy otthonba kerülni. Sokat nézelődött az interneten öngyilkossági módszerek és bentlakásos otthonok után. Én mindig meghallgattam, amit mesélni szeretett volna, de mindig elmondtam, hogy Isten nem ezt a sorsot szánta neki! Nem azért alkotta őt a világra, hogy egy lelki nyomorék legyen, és éveket töltsön nyugtatók, antidepresszánsok hatása alatt.
Sokszor példálóztam mások isteni gyógyulásaival, és soha nem engedtem őt haza anélkül, hogy ne imádkoztam volna érte. Nem tudom, mennyi ideig járt hozzám ebben az állapotában, de az biztos, hogy ma már alig szed gyógyszert a régi mennyiségéhez képest, és kapott az Úrtól egy hívő feleséget, akivel azóta is együtt élnek boldog házasságbani. Igen. Bizony, az az ember, aki hosszú évekig sóvárogta a halált, mára boldog életet élhet. Ez is egyértelműen Isten Szent Szellemének a csodája!
Jézus ugyanis, miután feltámadt, majd felment a mennybe, azt olvassuk a János evangéliumának 16. részében, hogy elküldte maga helyett a Szent Szellemet, a Szentháromság harmadik személyét ide a Földre. Ő az az isteni személy, Aki most itt van közöttünk, és Aki által a Mindenható jeleket és csodákat tesz közöttünk azért, hogy minél többen higgyenek Őbenne.
Ez a Szent Szellem most is itt van veled, mikor ezeket a sorokat olvasod és azt szeretné, hogy higgy a csodákban, a csodatévő Istenben és ezzel a hittel imádkozz a problémáidért! Ha így teszel, hihetetlen dolgokat fogsz látni.
Eszembe sem jutott volna ilyet tenni
Egy este, amikor imádkoztam, azt éreztem, Isten szeretné, hogy írjak egy könyvet az Ő Szelleméről, tüzéről. A címe, és a borítója is megjelent előttem. Én, mivel akkor is igen elfoglalt ember voltam, tudtam, hogy lehetetlenség megírnom egy könyvet. Ezért azt mondtam az Úrnak:
– Uram! Megteszem, amit kérsz, de tudod, hogy ez sok időbe telik. Ha tényleg akarod ezt az egész munkát, én azt kérem tőled, hogy minden elfoglaltságom ellenére, adj nekem egy egész hónapot, egy hónapnyi időt, hogy megvalósítsam a kérésedet.”
Megadta. Nem telt bele sok idő, és pontosan egy hónapra kivett a munkából, és a szolgálatomból is, hogy megírhassam „Az Élő Tűz megváltoztatja az életed” című könyvet. Tudom, Isten akarta volt, hogy létrejöjjön ez a mű, és amikor engedelmeskedtem Neki, hittem abban, hogy sokak életébe fog ezáltal változást, és új tüzet hozni. Azonban, mikor elkészültem az írással, akkor szembesültem a ténnyel, hogy fogalmam sincs hogyan kell kiadni egy könyvet. Mikor utánanéztem rájöttem, hogy többszázezer forint kell csak a nyomdaköltséghez, hogy egyéb kiadásokat ne is említsünk. Akkor ezt mondtam Istennek:
– Uram! Nekem nincs olyan iskolai végzettségem, hogy könyvet tudjak írni. Még egy érettségim sincs. A könyv mégis elkészült. De jól tudod, hogy ennyi pénzem aztán végképp nincs rá, hogy kiadjam azt, és eljuttassam az emberekhez. Most hogyan tovább ezzel a dologgal?- Ez után egy látást kaptam arról, hogy emberek fognak jönni, és ajándékokat hoznak nekem, akárcsak a 72. Zsoltár 10. versében szereplő képben történik
Én elhittem ezt az üzenetet, és mielőtt még meg lett volna a fél millió forint, amit a nyomda kért, leadtam a megrendelést a könyvek elkészítésére. Ezután megdöbbentő csodák kezdtek történni. Innen is, onnan is pénzek kezdtek befolyni. Előfordult, hogy mikor hazaértem a munkából, a postaládánkban is pénzt találtam egy borítékban becsomagolva. Mire a nyomda elkészült a könyvekkel, különböző, kisebb-nagyobb címletekben le tudtam tenni eléjük a kért összeget.
Ám ha azt gondolod, hogy micsoda hihetetlen dolgot tett ezzel az Úr, akkor most figyelj!
Az emberek egymásnak adták a könyvet, és a hírt, hogy milyen erőteljes alkotás. Voltak, akik könnyek között, sírva olvasták végig, és olyanok is, akik egész éjszaka olvasták, mert le sem akarták tenni, míg nem végeztek vele. Azután odaadták a családtagjaiknak, és így történhetett meg, hogy egy egész család életét változtatta meg „Az Élő Tűz” könyvön keresztül Isten ereje. Akadt, aki kivette az utcán a postaládából a postán megrendelt könyvet, majd ott helyben kinyitotta. Még csak a személyes dedikálás elolvasásáig jutott, de máris megérintette a Szent Szellem ereje és ott helyben elkezdett sírni.
Igen. Annak ellenére, hogy semmim nem volt meg ennek a könyvnek a megalkotásához, hittel belevágtam. Az Úr pedig az ilyen hitbeli cselekedetekre mindig válaszol, és megáldja az engedelmességünket úgy, ahogy nem is képzelnénk.
Az említett könyvet nyomtatott formában jelenleg nem tudod elolvasni, mert elfogyott, de ha szeretnéd anyagilag segíteni újabb példányok nyomtatását, akkor azt az alábbi elérhetőségeken megteheted:
Ébredés Misszió
Bankszámlaszám: 10402647-50526750-80501011
PayPal: paypal.com/paypalme/urbantamas
Revolut: revolut.me/urbanltamas
Ha szívesen elolvasnád elektronikusan PDF formátumban, akkor kattints ide és írj nekem!
A lángoló függőhídon
Nem sokkal az első könyvem megjelenése után történt a következő eset:
Épp az utcán mentem a dolgom után, amikor egyszer csak váratlanul megjelent a lelki szemeim előtt, a gondolataimban egy színes kép egy újabb könyv borítójáról, a címmel együtt.
– Ez lesz a következő könyv, amit írnod kell.- Szólalt meg egy gondolat a fejemben.
Mivel az előző könyv elég áldott lett és áldás, sokak számára, és mivel már tudtam mit, hogyan kell csinálni, így megörültem ennek az újabb feladatnak. Éreztem, hogy ez Isten akarata. Ám a következő mondat, melyet gondolatban hallottam, rögtön letörte kezdeti lelkesedésemet:
– Ezt a könyvet azonban csak akkor írd meg, ha otthagytad a munkahelyedet!
Amikor belegondoltam, hogy a családunk legfőbb jövedelemforrását kéri el tőlem éppen Isten, már nem is igazán volt kedvem újra könyvet írni. Inkább választottam volna a biztos állást, melynek jövedelméből tudjuk fizetni a számláinkat és ennivalót tehetünk, négy tagú családunk asztalára, mint azt, hogy kilépjek a bizonytalanra, és főállásban Istennek dolgozzak.
Újra és újra megkérdeztem imában Istent, hogy biztosan az Ő akarata-e mindez. Biztos, az Ő hangját hallottam, és nem a saját ötletem ez az egész? Hetekig tartott ez a vívódás, miközben újabb és újabb megerősítéseket kértem Istentől, hogy biztos legyek a dolgomban. Sok vívódás után, egy nap ezt hallottam a gondolataimban:
– Tudod, eddig is én tartottalak el, csak a munkahelyedet használtam eszközként. Ha otthagyod a biztosnak hitt állásodat, azután is én fogok gondoskodni rólad és a családodról, csak más módon. Emlékezz csak, a Bibliai történetre, hogyan gondoskodtam Izrael népéről a pusztában, fürjekkel, mannával, vízzel stb.. Vagy jusson eszedbe Illés, akinek volt, hogy angyal adott pogácsát, előfordult, hogy hollók vittek neki ennivalót, és olyan is megtörtént, hogy egy szegény özvegyasszonyon keresztül adtam neki ennivalót az éhínség idején. Rólad is ezerféleképpen tudok gondoskodni, csak ne ragadj le egyetlen módszernél! De tudod mit? Én akkor is szeretni foglak, ha nem léped meg ezt a bátor hitlépést, amit kérek tőled. De ha nem teszed meg a félelmeid miatt, soha nem fogod megtapasztalni azokat a csodákat, melyeket tenni szeretnék veled és a családoddal.
Ezek a szavak meggyőztek, és bár sokan bolondnak néztek, egy nap mégis beadtam a felmondásomat annál a munkahelynél, ahol már hat éve dolgoztam. Mikor ezt megtettem, úgy éreztem magam, mint amikor valaki rálép egy hosszú, ingatag függőhídra, mely egy feneketlen szakadék felett van kifeszítve. Elindul rajta, majd visszanéz, hogy visszamenekülhet-e ha baj van, de mögötte a híd lángol. Nincs visszaút. Csak előre. Így kezdtem neki „Az Élő Tűz mindent megváltoztat” című könyv megírásának.
Persze ennek a könyvnek a kiadásához is csodák sorozatára volt szükség. Mikor írtam, gyakran meg kellett állnom és imában Isten segítségét kérni a hogyan továbbal kapcsolatban. Ő mindig adott új ötleteket, és amikor a többszázezer forintos nyomdaköltségre került a sor, egy olyan emberen keresztül rendelte ki a rávalót, aki nem is igazán hitt mindabban, amiket én a könyvben leírtam. Mégis, ennek ellenére úgy érezte ez a férfi, hogy neki kell megfinanszíroznia ennek a műnek az elkészülését.
Így készült el a második csodakönyv, melyet az olvasók szintén nagyon erőteljesnek találtak. Annyira érezhető benne a Szent Szellem jelenléte, hogy eddig több, mint tíz országba jutott már el elektronikus, vagy nyomtatott formában. Ezen felül egyre több meghívást kaptam gyülekezetekbe, hogy osszam meg az emberekkel a csodáimat és mindazokat az üzeneteket, melyeket Isten a szívemre helyez. Személyeen is eljuthattam néhán országba igét hirdetni, de maguk a könyvek sokkal több helyre juthattak el, mint valaha reméltem. Ahogy azt már írtam is az előzőekben, az Úr mindig válaszol a hitlépéseinkre, és csodákat fogunk átélni, miután ki mertünk lépni a bizonytalanra.
Megélni a semmiből
– Hozz létre egy vállalkozást, mellyel főállásban nekem tudsz dolgozni! Így ha küldelek valahová, akkor nem kell egy főnök akaratához igazodnod, hanem akkor és oda tudsz menni, amikor és ahová küldelek.- Ezt a megdöbbentő kérést hallottam egy nap a gondolataimban, azon az ismerős szelíd hangon, mely már annyiszor vezetett engem. Aggódó válaszom nem is maradt el:
– De Uram! Most kérted el a munkahelyemet, melyen keresztül megélt a családunk. Nincs semmim. A semmiből hogyan indítsak egy vállalkozást?- A következő mondatot soha nem fogom elfelejteni, mert annyira szíven ütött:
– Én az egész világot a semmiből alkottam.
Nem. Ezek után már nem volt semmi kérdésem. Mentem a hivatalba, és elindítottam az Ébredés Missziót, melyen keresztül nem csak ki tudtam adni a könyveimet, de hivatalosan is értékesíthettem azokat.
Ám annyira sikeres író nem lettem, még az egyre szaporodó könyveim ellenére sem, hogy ebből meg tudjon élni egy négy tagú család. Ezért meg kellett tanulnom, hogy amikor jönnek a szükséghelyzetek, a fizetnivalók és a váratlan kiadások, akkor mindig legelőször ahhoz az Istenhez forduljak segítségért, aki megígérte, hogy ha kell, ezerféleképpen tud gondoskodni rólunk.
Így is lett. És mostmár jelen időre kell váltanom az elbeszélésemben, mert amikről ezután írok, azok jelenleg is zajlanak az életemben. Amikor anyagiakra van szükség, és emlékeztetem Istent, hogy ez az Ő vállalkozása, sőt a családunkat is Ő bízta rám, akkor előfordul, hogy valaki megkeres egy munka ajánlattal, vagy egy személy adományt küld a szolgálatom végzéséhez, de olyan is előfordul, hogy csak ad egy ötletet a Mindenható, én azt megvalósítom, valakinek pedig pont arra van szüksége és fizet nekem érte. Ilyen hirtelen kapott ötletek tömkelegéből alakult ki például egy teljesen új kézműves technika, melynek termékeit ide kattintva megnézheted, sőt meg is vásárolhatod. Így már nem csak szellemi, de fizikai munkát is végzek annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson világszerte az az üzenet, amit Isten rám bízott.
De van még egy nagyon érdekes módja annak, ahogyan Isten pénzhez juttat bennünket. Ez egy végtelenül izgalmas dolog, amihez megint csak hit kell. Istenben vetett kőkemény bizalom. Ennek a mikéntjéről több helyen is olvashatsz a Bibliában, de én most csak egyetlen idézetet hozok eléd, ami egyértelművé teszi mindezt:
„Adjatok, és akkor nektek is adni fognak! Bőségesen kaptok majd, többet, mint gondolnátok! Olyan sokat öntenek a kezetekbe, hogy nem is bírjátok el, sőt az öletekbe ömlik majd. Mert amilyen mérték szerint adtok másoknak, ti is ugyanolyan mérték szerint fogtok kapni.” (Lukács evangéliuma 6:38)
Amikor a pénzünket oda adakozzuk valakinek, akkor ez olyan, mintha magot vetnénk a földbe. Ebben az estben is Isten az, aki az elvetett magból növényt sarjaszt, majd az a növény gyümölcsöt, és sokszoros termést hoz. Ugyanígy megy ez a mezőgazdaságban is és az adakozásban is. Hogy jobban megérthesd, röviden megosztok veled egy kis történetet, hogyan is működik ez az én életemben.
Egy nap az íróasztalomnál ültem, és épp be kellett volna fizetnem fontos dolgokat. Igen ám, de a pénz, ami a számlámon volt, közel sem volt elég arra, amire szükség lett volna. Ott ültem hát és azon imádkoztam, hogy ha ez úgysem elég, akkor akár oda is adhatom valakinek, hiszen a számlákat úgysem tudom kifizetni. Megkérdeztem hát Istentől, Ő minek örülne, hogy kinek küldjem el azt, ami a számlán volt?
Eszembe jutott valaki. Talán egy misszió, vagy egy szegényebb ismerősöm, és a következőt tettem: Miközben elutaltam neki a pénzt, így szóltam Istenhez:
– Uram! Jó szívvel adom ezt az összeget akkor is, ha nem áldasz meg anyagilag. De fogadd ezt egy magvetésként! Ha örülsz ennek a gesztusnak és úgy gondolod, akkor áldj meg sokszoros aratással, hogy máskor is tudjak segíteni valakinek! Annál is inkább, mivel megígérted, hogy gondoskodsz rólunk!
Tudod mi történt ezután? Szinte mindig ez történik, ha őszinte szívvel adakozok. Rövidesen annyi bevétel érkezett különböző helyekről, melyből nem csak, hogy ki tudtam fizetni, amit kelett, de még maradt is más dolgokra, amikre szükség volt. Hála érte Istennek, sok ilyen történetem van, és én ezt az életmódot vízen járásnak hívom.
A Bibliában nem csak Jézus járt a vízen, hanem Péter apostol is. Erről a Máté evangéliumának 14. részében olvashatsz. De Péter csak addig tudott a vízen járni, amíg nem a körülötte lévő problémákra nézett, hanem Jézusra. Így van ez a hitből való élettel kapcsolatban is. Amikor a problémáinkra kezdünk fókuszálni, a hitünk egyre kissebbé kezd válni, és elkezdünk süllyedni, akárcsak Péter.
Ha úgy érzed, szívesen segítenéd a szolgálatomat, hogy minél többekhez jusson el Isten élő üzenete, akkor az alábbi elérhetőségeken anyagilag is támogathatod mindezt:
Ébredés Misszió
Bankszámlaszám: 10402647-50526750-80501011
PayPal: paypal.com/paypalme/urbantamas
Revolut: revolut.me/urbanltamas
Ha jól bánsz a kevéssel, sokkal többet kapsz
Az alábbi idézet meghatározó számomra, mind a mai napig:
„Aki hűségesen gazdálkodik a kevéssel, arra sokat is rá lehet bízni. De aki hűtlenül kezeli a keveset, az akkor is csalni fog, mikor sokat bíznak rá.” Lukács evangéliuma 16:10)
Emlékszem, hogy a hívő életem elején szívesen megcsináltam mindent a gyülekezetben, amit csak tudtam, és amire csak szükség volt. Azért tettem, mert Isten annyi jót tett velem. Valahogy én is szerettem volna örömet okozni Neki, és hasznára lenni másoknak is. Volt, amikor az imaházat takarítottam, volt, amikor az énekek szövegét vetítettem ki a falra, hogy együtt tudja énekelni az egész gyülekezet. Olyan is előfordult, hogy faházat építettünk a nyári táborozáshoz, vagy épp imaórát vezettem.
A motiváció körülbelül mindig ugyanaz volt: Adni abból a sok jóból, amit Isten adott nekem. Hogy mi lett az eredménye annak, hogy igyekeztem mindent megtenni, ami a kezem ügyébe esett? Egyszer csak azt vettem észre, hogy egyre nagyobb feladatokat bíznak rám.
Amikor már a szószékről beszéltem az embereknek arról, mennyi csodát tett Isten az életemben, akkor 10-20-50-100 vagy akár 200 ember előtt tehettem ezt meg. Ám egy nap megjelent előttem egy kép arról, ahogy az első keresztények az utcákon és piacokon felállva, kiáltva hirdették az embereknek Isten dolgait. Ugyanakkor megláttam azt is, hogy ma a tömegek már nem annyira és nem csupán az utcákon érhetők el, hanem a telefonjaik képernyői előtt.
Ha tehát még többeket szeretnék megszólítani, akkor fel kell állnom az internet pódiumára és azon dolgozni, hogy ott szólítsam meg az embereket. Sok időt fektettem hát bele, hogy megtanuljam ennek a hogyanját, és a mai napig sok pénz is fektetek bele abba, hogy minél többekhez szólhassak ilyenformán. Ez megint csak egy magvetés, mely újra és újra sok gyümölcsöt terem. Mára az az ember, aki egykor a gyülekezet wc-jét sikálta, ezreket tud megszólítani az írásaival, posztjaival, videóival. Mindezt azért tette velem Isten, mert hűségesen gazdálkodtam a kevéssel, kész voltam lelkiismeretesen takarítani akár a wc-t is.
Tedd meg te is azt, ami a kezed ügyébe esik, hogy átadd másoknak Isten jóságát, és meglátod, hogy az Úr egyre többet fog rád bízni! Sőt egyszer azt veszed észre, hogy beállított téged az elhívásodba. Arra a helyre, abba a munkába, melyről érezni fogod, hogy erre születtél, ez az életed célja. Lépj hát ki és kezdd el kicsiben a szolgálatodat! Tedd meg mindazt, amit örömmel tudsz tenni az Úrért, a többit pedig bízd Őreá!